Előadásokkal egybekötött kiállítás nyílt Bay Zoltán és csapata sikeres Holdradar-kísérletének emlékére a BME OMIKK-ban.

Az Egyesült Izzó Kutatólaboratóriumában alakult Bay-csoport eredményes vállalkozása a maga idejében olyan, korábban megoldhatatlannak látszó nehézségek leküzdését jelentette, mint a kb. 400 ezer km-es távolság legyőzése és ebből adódóan a jeleknek Föld–Hold–Föld távolság megtételéhez szükséges 2,6 másodperc körüli ideje. E korszakalkotó kísérletnek állít emléket a BME OMIKK és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. közös szervezésében megvalósult kiállítás.

„Különleges megtiszteltetés számomra, hogy Bay Zoltán tanszékének vezetőjeként állhatok itt” – jelentette ki „utódja,” Koppa Pál, a BME Atomfizika Tanszék vezetője a kiállítás megnyitóján. „Bay Zoltán nevéhez fűződik a modern alkalmazott fizika meghonosítása, amely hidat képezett a 20. század elején-közepén szárnyaló fizikai alapkutatás és a Műegyetemen hagyományosan magas szinten művelt mérnöki tudomány között. Büszke vagyok arra, hogy tanszékünk a mai napig megőrizte ezt a profilját” – hangsúlyozta a tanszékvezető, aki szerint Bay Zoltán munkássága jó példa arra, hogy „tehetséggel és motivációval nehéz körülmények között is lehet világraszólót alkotni. Merjünk vállalkozni, ismerjük fel a körülöttünk felnövő fiatal tehetségeket, biztosítsunk nekik jó iskolákat, teremtsünk számukra alkotó légkört és korszerű munkafeltételeket, hogy itt Magyarországon tudjanak a múlt századi nagy magyar tudósgenerációhoz mérhető, vagy azt meghaladó eredményeket elérni! Ez Bay Zoltán üzenete a 21. század emberének” – nyomatékosította Koppa Pál.

„Bay Zoltánnal személyesen is beszélhettem” – idézte fel Liszkay Béla, a BME OMIKK főigazgatója azt az 1986-as találkozást, amelynek emlékét egy, a kiállításon megtekinthető, dedikált Válogatott tanulmányok kötet is őrzi. „A Holdradar-kísérletek 40. évfordulójára rendezett kiállításunkon Bay Zoltán mellett Teller Ede is jelen volt” – tudtuk meg.

„Bay Zoltán életútja egy olyan tudós tevékenységének példázata, aki nem elégedett meg új elméleti felismerésekkel, s ezek kísérleti bizonyításával, hanem arra is törekedett, hogy ezeknek gyakorlatban hasznosítható eredményei legyenek” – idézte Grasselli Norbert Pungor Ernő szavait. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója előadásában kifejtette, az immár „22 éve alapított intézmény története során több ’viharos változáson ment keresztül’, de mindvégig hű maradt névadója szellemiségéhez és vált Magyarország egyetlen olyan alkalmazott kutatóintézetévé, amely kifejezetten ipari és alkalmazott kutatásokkal foglalkozik” – hangzott el.

„Az igazságra nevelés egy tudósnál mindig alapkő” – Mészáros Sándor, Bay Zoltán egykori tanítványa, aki előadásában Bay Zoltán életének főbb állomásait, a Tungsram Kutatóintézetben végzett munkáját idézte fel és avatott be néhány lebilincselő részletbe a Holdradar-kísérletekről.

Mészáros Sándor és saját, az eredeti nyomán elkészített Holdradar-antenna makettje

„A mai, sokkal modernebb eszközeinkkel, jobb körülmények között mennyire lenne könnyű a holdvisszhang-kísérlet?” – tették fel a kérdést a Fizika Tanszék lelkes hallgatói, akik immár másfél éve egy diákprojekt keretében tűzték ki célul a Holdradar-kísérletek megismétlését.  Eddigi eredményeikről tablón számolnak be a kiállításon, ahol az elkészült Holdradar-antennájuk is megtekinthető.

A Bay Zoltán Holdradar-kísérleteinek 70. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás 2016. március 17-ig látogatható a BME OMIKK Aulájában.

Fotó: Takács Ildikó, Philip János